Set aus Tokayer und GläsernBudapest, 2004

79 Magyarország

Magyar mítosz, magyar valóság

Olyan tárgy, mellyel ma minden magyar ember azonosulni tudna, amelyről úgy gondolná, hogya mai Magyarországot kifejezi, tulajdonképpen nincs. Ha mégis ilyen tárgyat kell találnunk,akkor ez az»> igazi csoda«, a tokaji aszú lenne.

A Kárpát- medencében páratlanul kedvezőek a lehetőségek a szőlő- és bortermelésre;elsősorban a nagy formátumú fehérborok termelésének feltételei kiemelkedők.

A Tokaj- hegyaljai borvidék lejtőin termett borok évszázadokon keresztül Európa- szerte híresekvoltak, ekkor vált szállóigévé, hogy» a tokaji a borok királya és a királyok bora«. A borvidékszőlőültetvényei hetven kilométer hosszan és mintegy három kilométer szélességben találhatóka Zempléni- hegység lejtőin. Szőlőtermesztése és borászata a legutóbbi időkig őrzi a honfoglalómagyarok keletről hozott és a betelepült vallonok szőlőtermesztő kultúráját, a préselés nélküli( taposásos) szőlőfeldolgozást, a kőzetbe vájt középkori pincerendszereket, a hagyományos kishordós érlelést.

A természet különös csodája folytán a világ borvidékei közül itt érik be legmagasabb must-fokkal a szőlő. A borvidék termésének nagyobb részét a száraz borok teszik ki, amelyek közül aszamorodni a legismertebb. Ezt olyan szőlőből préselik, amely 20-40 százaléknyi aszúszemettartalmaz, így az átlagosnál jóval gazdagabb beltartalmú bor születik. Az igazi csoda<< azonbanaz aszú. A 19. század első felében már nemzeti jelképpé vált, hisz Kölcsey Ferenc Himnusza( megzenésítve ma a magyar nemzet himnusza) is felemlíti:» Tokaj szőlővesszein nektártcsepegtettél«<. A betöppedt, összeaszott szőlőszemeket kádba gyűjtötték, majd péppé taposták.Erre az úgynevezett aszútésztára mustot vagy újbort öntöttek, és egy- két napig áztatták. Attólfüggően, hogy az aszútészta és a ráöntött must/ bor mennyisége hogyan aránylik egymáshoz,nevezik az édes aszúborokat három- hat puttonyosnak.

A hatputtonyosnál töményebb tokaji aszú az aszúeszencia, amely a szőlőszemek sajátsúlyától kicsöpögő mustból készült bor. Ez a Himnuszban emlegetett nektár.

A tokaji bor azonban nem hétköznapi életünk része: kiemelkedő családi alkalmakkor ésünnepeken kerül asztalra, fontos része az ajándékozásnak, mint hungaricum elsősorban külföldivendégeinknek, de a családon belül is- egy- egy drága palack tokajit kaphat a gyermek keresz-telőjén, melyet esküvőjén bontanak csak fel. Ugyanakkor hétköznapi életünk és tárgyaink másképet mutatnak Magyarországról. A statisztikák szerint már nem vagyunk» borivó nemzet«<,elsősorban a sörfogyasztás vált jelentőssé. A borospalack köré kirakott poharaink nemcsak azitalfogyasztás megváltozását mutatják, hanem mindazokat a globális kulturális folyamatokat,melyek jelentősen befolyásolták tárgyainkhoz való viszonyunkat. Tárgyaink egy része a személyesidentitás kifejezőjévé vált, másrészt a piaci társadalom által befolyásolt fogyasztási szokásainkatmutatják: a nagy világmárkák, multinacionális cégek tárgyai között élünk, gyorsan változó divatokés gyakran egy alkalomra szóló tárgyak között.