Smolenice/
SmolenitzSlowakei
02
126
Zur Mitte des 18. Jahrhunderts wandertenaus umliegenden Krügelmacherzentrendie ersten Handwerker nach Smolenice( Westslowakei). Zu den Meistern, die im19. Jahrhundert in Smolenice tätig waren,gehörten vor allem Tomáš Kitta, Juraj Kittaund Pavol Kramárik. Die örtliche Töpferei-produktion wurde Ende des 19. Jahrhun-derts eingestellt.
Ware aus Smolenice wurde mit dem Buch-staben S gekennzeichnet. Neben anderenErzeugnissen wurde in Smolenice auch inMuffeltechnik verzierte Fayence herge-stellt. Das zeugt von dem starken Einflussder Manufaktur in Holič, wie er nicht nurin Smolenice, sondern auch in Stupava,Beloráz und Časta erkennbar ist. Diesewurde 1743 von Franz von Lothringen,dem Gemahl von Maria Theresia, auf derengrundherrschaftlichem Boden gegründet.Gute Tonvorkommen und geeignete Hand-werker aus Westeuropa sowie die Anwe-senheit von Nachkommen der Wiedertäufer( beispielsweise die Familie Penkert ausVeĺké Leváre) waren ideale Bedingungenfür den Erfolg des Unternehmens.Zuerst wurde Tafelgeschirr für den Adelund für reiche Bürger hergestellt. BeliebteGefäße waren dekorative Teller, Terrinenund Weihwasserbecken in der Gestalt derHeiligen Veronika, Salznäpfchen undandere figurale Arbeiten. Ab dem späten18. Jahrhundert änderte sich das Formenre-pertoire und die Holičer Fayencen wurdenzunehmend volkstümlicher: BauchigeKrüge mit Szenen aus dem Leben derBauern oder Zunftembleme fanden in einerneuen Abnehmerschicht unter Handwer-kern und der bäuerlichen BevölkerungGefallen.
Die Manufaktur in Holič, die bis 1827 inBetrieb war, beeinflusste die einheimischeKrügelmacherproduktion in Hinblick aufFormgebung, Dekor und Farbskala. Dankder Einführung der Muffeltechnik konntedas Motiv der Rose in roter Farbe leuchten.Ehemalige Mitarbeiter der Fayencemanu-faktur übertrugen Motive aus Holič in dieWerkstätten der Krügelmacher und prägtendamit im 19. und 20. Jahrhundert den Stilder volkstümlichen Fayencen in der West-slowakei.
Smolenice
Slovensko
V polovici 18. storočia sa do Smolenícna západnom Slovensku prisťahovalidžbankári z okolitých stredísk.K majstrom, ktorí dlhodobo pôsobiliv Smoleniciach, patrili najmä TomášKitta, Juraj Kitta a Pavol Kramárik.K zániku miestneho džbankárstva, ktorézvykli označovať značkou S, došlokoncom 19. storočia. Popri bežnýchfajansových výrobkoch bola preňpríznačná aj fajansa zdobená muflovoutechnikou. Jej používanie poukazujena vplyv holíčskej manufaktúry, ktorý saprejavil aj v Stupave, Boleráze a Častej.Keramickú manufaktúru v Holíči založilroku 1743 František Lotrinský, manželMárie Terézie, na jej panstve. Priaznivépodmienky na podnikateľský úspechvytváral najmä dostatok kvalitnej hlinya tiež zručných remeselníkov. Boli medzinimi aj viacerí zo západnej Európy a tiežniektorí potomkovia habánov( Penker-tovci z Veľkých Levárov). Pôvodnesa v manufaktúre vyrábal stolový riadpre šľachtické a bohaté meštianskedomácnosti. Rozšírené boli najmädekoratívne taniere, teriny, figurálnesväteničky a soľničky. Od konca 18.storočia sa sortiment manufaktúry začalprispôsobovať miestnym podmienkam.Zľudovenie sa prejavilo vo výrobebaňatých džbánov s roľníckymivýjavmi a cechovými znakmi. Obľubusi získali v novej vrstve odberateľovmedzi remeselníkmi a roľníkmi.Holíčska manufaktúra, ktorá bolav prevádzke do roku 1827, vplývalana domácu produkciu keramiky
z hľadiska morfológie, dekoru i farebnos-ti. Vďaka zavedeniu muflovej technikyna nej zažiarila červená ruža. Prost-redníctvom bývalých pracovníkov samotívy z holíčskej manufaktúry prenieslido remeselníckych dielní džbankárov,a tak do istej miery ovplyvnili štýlľudovej fajansy na západnom Slovenskuv priebehu 19. storočia.
Smolenice/ Szomolány
Szlovákia
Az első kézművesek a 18. századközepén érkeztek a nyugat- szlovákiaifaluba a környező fazekas központokból.A 19. század legismertebb mestereiközé Tomáš Kitta, Juraj Kitta és PavolKramárik tartozott. A fazekasmesterség a19. század végén szűnt meg.
A Smolenicében készült tárgyakat" S"betűvel jelölték. Egyéb tárgyak melletttokos kemencében( muffelkemence) ége-tett fajanszokat is készítettek. Ez a Holiči( Holics) manufaktúra erős befolyásárautal, amely a következő falvakbankészített tárgyakon is érezhető: Stupava,Beloráz és Časta. A fajanszmanufaktúrátLotharingiai Ferenc alapította 1743- ban,felesége, Mária Terezia földesúri telkén.Az ügyes nyugat- európai kézművesek,a jó minőségű agyag, továbbá azújrakaresztelők leszármazottjai( példáula velké levárei- Nagylévárd- Penkertcsalád) ideális feltételeket teremtetteka vállalat sikeréhez. Eleinte étkészletekkészültek nemesek és gazdag polgárokszámára. A legnagyobb közkedveltségnekdekoratív tányérok, levesestálak éssótartók örvendtek, továbbá szenteltvíz-tartók Szt. Veronika alakjában és egyébfigurális alkotások. A 18. század végefelé megváltozott a formakészlet és aHoliči fajanszok egyre népiesebb formátöltöttek.
Az új" vevőréteg“( kézművesek, parasztilakosság) kedvelte a hasas korsókonfelmerülő céhemblémákat és a parasztiélet jeleneteit. A Holiči manufaktúra1827- ig működött és nagy mértékbenbefolyásolta a fazekastermékek formáját,díszítését és színskáláját. A tokoskemencének köszönhetően ragyogott arózsamotívum piros színe.
A fajanszmanufaktúra dolgozói a gyárbezárása után a fazekas műhelyekbentovább alkalmazták a Holiči motívumo-kat és ezáltal aktívan befolyásolták anépies fajanszot Nyugat- Szlovákiában a19. és 20. században.