1556. c. 104. Ein jud und ein christ disputierten mit einander vom glauben";Hulsbusch, Sylva Serm. 162 l. ,, Conferunt Judaeus et Christianus de fide";Melander, Joci atque seria. 1603. 9. sz. ,, De Christiano quodam et recutito";Roger Bontemps 1757. 2. 91. D'un chrétien et d'un juif"), csak az újabbidőben került a zsidó helyére más személy, eretnek, együgyű falusi vagy ne-mes ember( pl. Langius, Democritus ridens. 1689. 179 l.; J. P. de Memel,Lustige Gesellschaft. 1656. 677. sz.; Nouveaux contes à rire. Col. 1722. II.278. 333 1.; Abraham a S. Clara, Bescheid Essen. Wien u. Brünn 1717. 360 1.;Hebel, Werke 1869. 2. 3.„, Gutes Wort, böse That"). E rendkívül szivesenismételgetett anekdota- motivum a magyar nyelvterületbe is otthonosan be-fészkelte magát: Kónyi János jegyezte le először( II. 128. sz.) s utána AndrádSámuel( I. 311. sz. A' Sz. Irást magyarázzák egy- másnak). Közös forrásukatmár az elárulja, hogy mindkettőjüknél egy ifjú ember és egy kandidátus aszereplő. Az ő nyomukon más és más szenvedő alanyokkal anekdotairodal-munk következő helyein tünik még föl: A Magyar Házi Barát... 1840. szökőévre. Kassa 112 l. ,, A rosszul kiütött megboszulás"( falusi nemes és pap);Garam, Élcek és adomák. Pest 1858. I. 95. 1.„ Bibliai magyarázat"( falusitanító, kisbiró); Garam, Nem úgy van most. Pest 1860. 113. l. ,, Kézzel fog-ható magyarázat"( kisbiró, hadnagy); Adomatár. Pest 1871. 285. sz. ,, Bibliaimagyarázat"( falusi tanitó, kisbiró); Babik József, Noviczius Gaudenczius.Eger 1892. 109 1.( prot. prédikátor, szerzetes).

f) A falusi iskolamester a prédikátor szeretői után kiváncsiskodik. Ezmegigéri, hogy a vasárnapi istentiszteleten bemutatja őket neki: akik előttmajd megáll és ,, oremus"-t mond, azok őt jó szívvel megszenvedik". Nagyaz elképedése a szegény„ Oskola- Despotá"-nak, amikor a sok szeretőjű papaz ő felesége előtt is kiejti a titkos értelmű jeligét( II. 46. sz. Semmi sem, tsakOremus). Különféle jelszavak alatt nagy az elterjedtsége ennek a motívum-nak, amely Bebel facetiájától( II. 40. sz. ,, De sacerdote et aedituo") kisérhetőtovább. Gastiusnál is előfordul( i. m. 251 1.) s a Till Eulenspiegel vaskos tré-fái közé is bekerült: itt egy paphoz harangozónak szegődött Eulenspiegel akurtábbat huzó fél( 93. Hist. ,, Brems" jeligével). Hans Sachs szintén feldol-gozta ezt a tréfát( ,, Ewlenspiegel mit dem prems." Goetze- Drescher III. 2191. IV. 99 1.) s a franciákhoz is eljutott( Nic. de Troyes, Le grand Paraugondes nouvelles Nouvelles. 1531. Éd. Mabille. Paris 1869. 17. nov.).

g) Az előbbihez hasonló szellem lengedez felénk Andrádnak abból azanekdotájából( II. 169. sz.), melyben a hazatérő férjtől rajtakapott, elrejtőző,majd felfedezett s a maga titkolására sertésként röfögő szerető azzal vágja kimagát: Én bíz egy szegény disznó vagyok. Legrégibb szövege Bebeliusnál vanfeljegyezve( II. 92. sz. ,, De quodam adultero gruniente more suis").

b)- Oh, a' konyhában felejtettem a kést, mondja a fiatal menyecskea hálószobájába lopakodó szolgájának, mikor ez félénken közeledik feléje.Ez nem is csoda, mert bátorságát előbb azzal hütötte az asszonyka, hogykonyhakéssel fogadja, ha szemtelen vakmerőséggel feléje közelednék. E márKónyinál meglevő( II. 52. sz.) Andrád- anekdotában is( II. 311. sz.) az obszcénvonásokkal rikító Bebelius áll előttünk( III. 143. sz. De puella quadam").i) Még vaskosabb ízelítőt nyujt ebből a szellemből Andrád a félszemürőlelbeszélt anekdotájában( II. 312. sz. A' meg- házasodott egy- szemü), aki csaka házasság után veszi észre, hogy az ő Phillise nem a' Vesta szűzei közül

13